7. fejezet

     Brandon a kis házban egyedül nézte a tévét és újságot olvasott. Épp egy bejelentés volt a híradóban.

- Jó estét kívánok! Itt Blanka Marsh beszél a New-York-i Hír tévétől. Bejelentést kell tennünk egy fogolyról, aki megszökött a Foglyok Tábora börtönből, kit többszörös gyermekgyilkossággal, és pedofíliával vádolnak. 50 körüli férfi, magas és eléggé rossz külsejű. Szakállas és barna haja van. De itt egy fotó. Aki látta értesítsen minket, a jutalmat pedig később felveheti az illető ezen a címen,- a képernyőn megjelent egy cím. - persze csak akkor, ha pontos leírást ad arról, hogy néz ki és hol tartózkodik ez a gyilkos, ha megfelelő információkat kaptunk, akkor jöhet szóba a jutalom! Ezt a férfit csak félelem urának nevezik. Így is kereshetik. Tovább magyarázott még a bemondónő, de Brandon Crash csak mereven bámult a képernyőre. Felismerte a börtönben készült fotót magáról. Egy kicsit megijedt. Hírtelen kikapcsolta a televíziót. Megfogta magát és kiszáguldott a házikóból. Nem hogy félt volna attól, hogy felismerik. Joshék-nak így is elmondott mindent. De ők is bűnözők, csak remélheti, hogy nem adják fel. A völgyön keresztül száguldott. A bakancsa nagyon kopogott a köveken. Árkon-bokron keresztül, ment minden felé. Olyan gyorsan ment, hogy szinte egy fél óra alatt leért a faluba, a Láng utcába. Az egyik kertben meglátott egy kislányt játszani. Újra előtört belőle a régi pedofil állat. Nem is gondolt bele, ha megteszi ismét, akkor ezt jelentik és sokan látták ezt a híradót, és akkor meg is találják. Ez nem érdekelte őt. Közelebb ment a házhoz. A kert hátsó részéhez araszolt. Onnan figyelte mi történik. A kislányt Marie-nak hívták. Hosszú gyűrű göndör ébenfekete fürtjei voltak. Piros kis vékony szája illet a sziluettjéhez. Épp babázott a kertben. Pokróc volt leterítve neki, hogy meg ne fázzon. A teraszon égett a villany. Az anyukája is kint volt, hogy figyeljen rá. Egy kényelmes kis fotelban ült. A hátsó kertből ez úgy nézett ki, hogy a ház oldalán volt a terasz. Az egész ház drótkerítéssel volt elkerítve, és oszlopbokor nőtte be az egészet, ez adott neki hangulatos képet. A ház körülbelül a földszinttel együtt háromemeletes lehetett. A tető piros volt, s kémény is tartozott hozzá. Maga a ház szürkés színű volt. Az ablakok nem voltak túl nagyok. A pázsit is élénk, zöld és dús volt. Több órán keresztül képes volt várni és figyelni, míg végre itt az ideje a lecsapásnak. Az anyuka csak egy percre szaladt be a házba, hogy hozzon magának egy plédet, mert fázott és eléggé későre járt már. Ekkor Brandon a hátsó kaput kinyitotta, s bement a kertbe. Erőteljes léptekkel tartott a babázó kislány felé. Az már csak azt vette észre, hogy egy nagydarab férfi áll felette. A baba kihullott a kezéből és már ideje sem volt sikítani Brandon, befogta a száját a hatalmas kezével, s el is száguldott ott ahol bejött. Az anyukája sietett vissza. De észrevette, hogy a kislánya eltűnt. Elkezdett sikoltozni!

- Marie! Marie! Hol vagy kicsikém? – kiabálja Anna.

Neki is hosszú gyűrű göndör fekete haja volt és vékony, élénk, piros szája. Szép nő volt. Halványan volt csak kifestve, de jól állt neki. Skót kockás térdig érő ruha volt rajta, s tornacipő. Meglepő, de itt Sweet-ben szinte mindenki a Rock And Roll stílust kedvelte. Ez a város-falu hagyománya. A házból szalad ki a férje Mark. Neki hosszú barna haja volt. Erős testfelépítésű, kigyúrt, izmos és sármos volt. Barna bőrű. Az arca egy kicsit hosszúkás a szemei világoskékek voltak. Helyes fiatalember. Össze illettek Annával.

- Mi történt drágám? – kérdezi Mark feldúltan.

Mért kiabálsz? – noszogatja.

- Eltűnt Marie! Az előbb még itt játszott… csak egy rohadt plédért mentem be, mert fáztam, s mire visszaértem nem volt sehol! – most már kitört belőle a sírás.

Mark keresi össze-vissza a lányát. Hírtelen felkiált:

- Ezt nézd Anna!

- Mi az! – kicsit zavartan nézett Anna.

- Itt a babája, s lábnyomokat látok!

Nem rég néztem a híreket és láttam benne egy férfit, aki megszökött a Foglyok Tábora Börtönből. 50 körüli és pedofíliával meg többszörös gyermekgyilkossággal vádolják… - mondta volna tovább Mark, de közbe szólt Anna. – Hagyd abba, nem vagyok kíváncsi erre! Ezzel nem nyugtatsz meg, hanem még idegesebb leszek.

- Én, akkor is felhívom a rendőrséget és elmondom a teóriámat. – ragaszkodik az álláspontjához Mark.

- Ők, most úgysem tudnak segíteni, mert nincs idejük. El vannak foglalva a másik gyilkossággal, amit elvileg valami pszichopata barom követett el. – siránkozik Anna.

- Nyugodj meg, mindent el fogok intézni, hogy megtalálják a lányunkat. Ezt szörnyű kijelenteni, de akár élve vagy halva. – próbál jó férjként viselkedni Mark.

Ebben a pillanatban Anna már zokogott. Mark felkísérte az emeletre a szobájába, adott neki nyugtatót és lefektette. Ő pedig megpróbálta elérni a rendőrséget.

      Amy a hullát áthelyezte a hullaszállító kocsira a hűtőkamrából. Elbert figyelte mit tevékenykedik, közben segíteni próbált, de John mindig megelőzte.

- Na, akkor most nyissátok ki nekem az ajtót. – szól Amy a fiúknak.

John már megint megelőzte Elbert-et. Aki nagyon meg volt ezért sértődve. De tűrte a dolgot. Amy kitolatott a hulla tárházból. Visszament a folyosó elejére és kikanyarodott, innen egyenesen a hátsó részhez ment, mert ott volt a boncterem. Hosszú volt a folyosó de Amy ügyesen végig száguldott és már ott is volt. Egy nagy táblán ez állt: - Boncterem. - Amy benyitott. Egy nagy helyiség tárult a szeme elé. A terem közepén volt egy nagy munkaasztal. Ezen boncolták a hullákat. Körben voltak a műszerek, eszközök, melyekkel dolgoztak az orvosok. Amy-t követték John-ék. Segítettek neki a hullát feltenni a boncasztalra és előkészíteni. Amy nézegette az eszközöket, amikkel majd dolgozni fog. Elbert az asztalra fektette a hullát. A munkaasztalon volt egy nagy fehér műanyagterítő. A polcokon kotorászott Amy.

- Mit keresel? – kérdezi John.

- Á, semmi különöst csak egy kést vagy szikét. – válaszol Amy.

Meg is van! – kiált fel Amy, amikor talált magának egy hatalmas éles szikét. Elbert csodálkozva néz rá. John meg féltékeny. Egyre jobban kezdi megszeretni Amy-t. Amy pedig neki lát a hulla boncolásának. Elbert-et megkérte, hogy az eszközöket hozza ide a Mayó- állványon, akárcsak egy műtéti előkészület lett volna. Felgyújtották a villanyt is. Előkészítették a monitoros mikroszkópot. Különböző kis csipeszek, kistükrök, meg hasonló eszközök voltak. A boncolást boncmester a patológus felügyelete alatt vagy maga patológus a végzi. A patológus/boncmester feladata a külvizsgálat, valamint tetem megnyitása és a szervek kivétele; a szervek egyenkénti felvágására és vizsgálatára a patológus jogosult. Itt történetesen Amy Costa az, aki végzi és irányítja a boncolást. A boncolás külső (externalis) és belső (internalis) vizsgálatból áll. A külvizsgálat során a következőket kell felegyezni:

• A halott neme, látszólagos kora (amennyiben ismeretlen), magassága, testalkata, testi abnormalitásai (pl. hiányzó végtag), haja színe és hossza, szeme színe (mind a szivárványhártya, mind a szemfehérje), pupillák nagysága, fogazat állapota.
• A halotton látható ismertetőjegyek: tetoválások, jelentős hegek, stb.
• Hullai elváltozások: hullafoltok, nekrózis, oszlásnak indult területek, stb.
• Kórházi halott esetén az esetleges infúziós kanülök, katéterek, stb.

Az internalis vizsgálat maga a boncolás. Szabályos menete a következő:

• Koponya megnyitása, agy kivétele
• Mellkas megnyitása, mellüregi szervek (szív, tüdők) kivétele
• Hasüreg megnyitása, hasüregi szervek kivétele a következő sorrendben:
• Lép
• Belek (egész pontosan: éhbél, csípőbél, vakbél, vastagbél)
• Vesék
• Hasi komplexum (gyomor, patkóbél, hasnyálmirigy, máj és epehólyag, aorta, vena cava inferior, mellékvesék)
• Kismedencei komplexum (húgyhólyag, végbél, nőknél méh és petefészkek)
• Nyaki komplexum (nyelv, gége, pajzsmirigy, nyelőcső, légcső, aortaív és annak leágazó artériái)

A vizsgálat végeztével az agy, a szív, a tüdők, a lép, a vesék és a máj súlyát lemérik, majd minden szervet visszatöltenek a halott testébe, végül a testet összevarrják és — a hozzátartozó kérése esetén — felkészítik a végtisztességre. Elég is ennyit írni magáról a boncolásról.

     Amy a pengét végighúzta a lágyéktól egészen a mellkas közepéig egy balra ferdülő egyenes vágással, s a jobb oldalon is ugyan ezt tette. Ez volt az ún. Y bemetszés. Ezzel a bemetszéssel nem lehetett annyira hozzáférni a hulla belső szerveihez, de egyelőre ez is elég volt. A vére már nem volt folyékony, mert előkészítették. Az összes vérét kiszivattyúzták, hogy ha boncolják, ne vérezzen. Így nem is vérzett, mikor Amy belehasított a hulla húsába a szikével.  Miután Amy a kihajtogatta a bőr részleteket, hogy hozzá férhessen a belső szervekhez ez előtt még egy művelet volt.

A Sátán könnycseppje

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat